Kopasz-hegy

Elindultunk 5-kor a kopasz hegyre.
Eltévedtünk mit sem sejtve.
Megtaláltuk a lépcsőt nagy nehezen,
Még se lett, senkinek sem jókedve.
Kornél nem látta a lépcsőt,
Ezért mindenki szidta őt.

Végül felértünk a hegyre,
Életet megmentve.
Szépkilátásban volt részünk,
Amiben kivettük a részünk.
Mindenki fotózott, senki sem unatkozott,
Feltűztük a zászlónkat,
Lentről integettek a tábortársak
Így ért véget az utazás,
És jött utána a lábfájás.

Írta: Bátor Gellért, Bogovics Dávid,
Vasvári Ádám, Dinnyés Donát, Kis Tamás

Irány a tábor

Mikor eljött a reggel
Szólt a vekker, kelj fel.
Mondta nekem, indulj el,
Indulj már a táborba el.
Mikor a buszon voltunk,
Viselkedni is tudtunk.

Zsolti bácsi büszke ránk,
Hisz az ő osztálya ezt is tudja már.
Mikor odaértünk, nagyon meglepődtünk.
Sok jó barát várt, és sok-sok mulatság.
Rengeteg volt a túra ami nem volt könnyű,
De végül mindenki kibírta.

Írta: Subicz Fanni

A Kősziklák

Egy őszi reggel
A Káli medencében,
Elindultunk a Kőtengerhez
Az ingókövek legszebbikéhez.

Miután megtaláltuk
S történetét meghallgattuk
Néhányan ráálltunk
S majdnem leborultunk

Egyetlen osztályfőnökünk csak röhögött,
Feljött odébb lökött minket
Kis gatyájában ráállott,
S nagyterpeszben megingott.
Mi csak bámultunk rémülten,
És drukkoltunk hogy túlélje.

Írta: Grécs Vanda, Szegezdi Marcsi,
Koncsik Encsi, Vágó Kata, Gréczi Luca